4. LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK

Amint láttuk, bizony nem egyszerű dolog kitalálni azt, hogy mit akarunk csinálni, és ehhez pontosan mire is lesz szükségünk. Ha egy új gép vásárlásán, vagy a már meglevő átalakításán törjük a fejünket, és célzottan azzal a szándékkal, hogy azon zenei szoftvereket futtatunk, akkor célszerű előre tájékozódnunk.

Jó, ha van olyan ismerősünk, aki aktívan dolgozik ilyen rendszeren, mert az ő információi mindenképpen gyakorlati tudáson alapulnak. Ugyanakkor mindig fenntartásokkal kell fogadnunk az "Ugyan, apukám, ez az egyedüli tuti cucc!" jellegű kijelentéseket. Ezek mögött vagy ismeretek hiánya, vagy üzleti érdekek húzódnak meg. A lényeg mindig az elvekben van, a gyakorlati megvalósítás pedig már lehet az adott célhoz legjobban igazodó változat. Azt mindenestre jegyezzük meg, hogy ha valahol jól működő, a gyakorlatban már bizonyítottan életképes rendszereket találunk, azok konfigurációja tanulságos lehet. Mindig hallgassuk meg az ellentábor nézeteit is. A csőlátás (vagy csőhallás) később nagyon megbosszulhatja magát.

Most pedig nézzünk meg néhány konkrét alkalmazási kérdést, milyen célra milyen berendezést javasolunk, ha valaki már PC irányban gondolkodik!

4.1. SMF dalok lejátszása

Ez egy viszonylag egyszerű alkalmazás, amire szinte minden PC képes. A Windows Médialejátszó ezt kapásból tudja, tehát aki "háztartási" körülmények között akar midi fájlokat hallgatni, annak csak rá kell kattintania a fájl nevére, és már szól is a nóta. Ha van valami olyan hangkártyája, ami GM kompatibilis. A hangkártyák szinti képességeit most ne boncolgassuk, az egy másik kérdés lehet. Az újabb WIndows verziók eleve tartalmaznak GM hangkészletet, amivel a Midi File egész elfogadható minőségben megszólaltatható.

A gyakorló zenészek azonban nem ilyen módon használják a kész nótákat, hanem pl.:

• Vendéglátóhelyeken ráénekelnek a zenei elapra
• Koncerteken, bulikban innen szól a playback
• Stúdióban alapként a végleges anyag feljátszásához

Élő körülmények között a SMF-ok lejátszása számos érdekes kérdést vet fel. A legfőbb mindenképpen a biztonság. A lefagyó gépnél nagyobb égés egy zenész számára kevés van.

Sok esetben fontos a kicsi méret, vagy láthatatlanság, vagyis, hogy a hallgatók ne vegyék észre a PC-t a színpadon. Emiatt sokan használnak notebook, vagy laptop gépeket, illetve hagyományos PC-t, de monitor nélküli megoldásokkal.

Nagyobb midis rendszerek esetén a PC-re multiportos interfész csatlakozik, hogy a sok hangszer meghajtása mindig precízen történhessen.

A legegyszerűbb midi lejátszó programok bármilyen ősi PC-n elfutnak. Ezek többnyire DOS-os programok, és az alapszolgáltatásokon kívül rendszerint tudnak még egyéb kunsztokat is. Egy adott program kiválasztásakor arra kell ügyelnünk, hogy a rendelkezésreálló gépbe bele tudunk-e szerelni olyan kártyát, amivel a program hajlandó kommunikálni? A notebook gépekbe a legritkább esetben lehet hagyományos ISA bővítőkártyát tenni, tehát csak külső midi interfészek jöhetnek szóba. Ezekkel is legyünk óvatosak! Egyrészt, ha csak DOS-t tud a gépünk, akkor olyan lejátszó program kell, amely támogatja az adott külső (soros, vagy párhuzamos) interfészt! Másrészt, a hordozható gépek csipkészlete nem ritkán olyan mértékben eltér a hagyományos, és szabványosnak tekinthető soros, ill. párhuzamos illesztőktől, hogy a külső hardver emiatt nem fog működni. Ne felejtsük el, hogy ezeknél a gépeknél a program direktben kezeli a kommunikációs portot, tehát csak akkor fogja megfelelően kezelni, ha az minden szempontból szabványos.

Elterjedten használnak ma "PC-ToHost" rendszerű soros kommunikációs kapcsolatot a PC és a hangszerek között. Ez a PC soros portját direktben csatlakoztatja az ere alkalmas hangszerhez. Nagy előnye, hogy nem kell midi interfésszel, hangkártyával bajlódni. Hátrány viszont, hogy a midi optocsatolós illesztésével szemben ez galvanikus, vagyis könnyen lehetnek földhurkok, és nagyon sérülékeny a rendszer. Gyakori hangszer meghibásodási ok, amikor a házilag készített "ToHost" kábel megsérül, és a hangszer fogadó csipje nulla másodperc alatt elszáll, esetleg magával húzva a sírba még néhány alkatrészt. Használjunk tehát mindig gyári, öntött dugós kábeleket (olcsók), és figyelmesen olvassuk el a hangszer leírásában a csatlakoztatással összefüggő dörgedelmeket! Léteznek DOS-os programok, amelyek képesek kezelni ezt a soros kapcsolatot is. A program leírását is jól nézzük át, mert vannak bizonyos eltérések a különféle gyártók (Alesis, KORG, Roland, Yamaha, stb.) soros kommunkációja és kábelbekötése között. Vannak átfedések, de nem megy minden mindennel automatikusan!

Windows (már akár 3.1) alatt a lejátszó program port-kompatibilitásával már általában nem kell foglalkoznunk, mert drájvereken keresztül kezelik a programok a portokat. Csak arra kell ügyelnünk, hogy a megfelelő interfészhez, vagy a  "ToHost" kábelhez a megfelelő drájvert telepítsük fel, és a rendszernek működnie kell.

Követelmény lehet a fájl lejátszásával a szöveg megjelenítése is. Erre a karaoke jellegű lejátszók mind alkalmasak. Arra azonban figyeljünk, hogy a különféle song fájlok többféle módon is tartalmazhatják a szöveget, nincs tehát egyedüli szabvány. Vendéglátós zenészek között elterjedt gyakorlat, hogy  egy batch fájl kezeli a nóták lejátszását, ami egy adott nóta elindulását követően kiteszi a képernyőre a dal szövegét tartalmazó text fájlt. Ezt azért szeetik a zenészek, mert a txt fájlokat maguk is könnyen tudják szerkeszteni, és biztosan azt a szövegverziót fogják látni, amit ők használnak. Persze, az SMF és KAR fájlok szövegei is átszerkeszthetők, de ezzel most nem foglalkozunk.

A "vakon" monitor nélkül is kezelhető lejátszó programok közül a Windows-on futó Blind Musician nagyon elterjedt. Magyar szerzői könnyen kezelhető, és biztonságos eszközt adtak a zenészek kezébe. Viszonylag kis gépen is elfut, és nincsenek speciális igényei.

Még egy apróságra gondoljunk, ha esetleg használt notebookkal szeretnénk dolgozni. Ha a gépen csak egy soros port van, és azt "PCToHost" kábellel akarjuk használni, akkor meg kell barátkozni a track ball kezelésével, hiszen akkor már egeret a gépre nem fogunk tudni csatlakoztatni. Ez a látszólag triviális dolog már sokaknak okozott bosszúságot.

A használt notebook vásárlásakor egyébként is nagyon körültekintőnek kell lennünk. Néhány dolog, amire oda kell figyelni:

• Nézzük meg a display-t! Ez a gépek legkényesebb és legdrágább része! Mechanikai sérülés, illetve bizonytalan működés (kocogtatásra, mozgatásra reagál) esetén inkább hagyjuk a gépet régi gazdájánál!
• Nézzük meg a csatlakozó portokat, és feltétlenül próbáljuk is ki őket!
• Vegyük ki az akkumulátort, és nézzük meg, nem látható-e rajta valami sérülés, kifolyt elektrolit, egyéb gond! A régebbi notebook, ill. laptop gépekhez már nem szerezhetők be akkumulátorok, és ezek élettartama eleve véges. Ha pedig nem előírásszerűen kezelték őket, akkor 3-4 év alatt törvényszerűen tönkremennek. Ha a kivett aksiegység nagyon meleg lenne, az szintén problémára utal. Van olyan gép, amely akku nélkül is életképes, de léteznek típusok, amelyek akkumulátor nélkül egy idő után a saját beállításukat elveszítik, tehát állandóan setup-olni kell őket.
• Ha már a setup-nál tartunk: létfontosságú, hogy hozzá tudjunk férni a gép alapbeállításaihoz (setup). Ez a nagy gépeknél majdnem mindig könnyen elérhető a DEL gomb bekapcsolás utáni nyomkodásával. A hordozható gépek túlnyomó többségéhez gyárilag adtak olyan lemezt, vagy lemezeket, amik a beállításokat elvégzik, illetve a gép speciális drájvereit tartalmazzák. Na, ezek nélkül a legkisebb hiba, vagy egyszerű beállítás is kínkeserves lehet, vagy megoldhatatlan. Tapasztalatból mondjuk, hogy a régi laptop és notebook gépekhez a legritkább esetben lehet a netről, vagy ismerősi körből ilyen segédanyagokat összeszedni.
• Érdemes megnézni, hogy amennyiben RAM, vagy egyéb bővítésre lenne szükségünk, az egyáltalán megoldható-e? Sok gép speciális modulokat tartalmaz, melyeket beszerezni igencsak nehéz.
• Régebbi típusok esetén a BIOS csak korlátott méretű winchestereket fogad el, hiába tunánk beletenni akármilyen korszerű, nagyobb típust.

4.2. Midi szerkesztés

Ha kifejezetten csak midi szerkesztésre szeretnénk PC-nket használni, akkor nem kell túlságosan belebonyolódni a műszaki kérdésekbe. Egy korrekt, multimédia alkalmazásokra megfelelő PC meg fog felelni céljainknak. Ma már csak néhányan használnak DOS alapú dalszerkesztő programokat, majdnem mindenki Windows alatt akar zenét kreálni. Azt nagyon gyorsan le kell szögeznünk, hogy annak ellenére, hogy a midis programohoz nem kell extra kvalitású PC, nagyon sok dologra oda kell figyelnünk, ha nem akarjuk, hogy állandó mérgelődésbe torkoljon munkánk.

• Gépünk hardver felépítése legyen tiszta! Nem lehetnek ütköző eszközök, és ne zsúfoljuk tele gépünket mindenfélével! Adjunk lehetőséget a Windows-nak arra, hogy normálisan fusson, és el lehessen kerülni a bevezetőben említett időzítési problémákat.
• Válasszuk meg célszerűen a midi IN/OUT eszközét! Komolyabb alkalmazásokhoz multiportos interfészt használjunk, egy IN/OUT -hoz pedig megfelel egy korrekt hangkártya midi csatlakozása. Ha úgy adódik több midi portunk, hogy pl. a hangkártya mellett van még midi interfész is, akkor nagyon ügyeljünk a portok IRQ és I/O címeinek elosztására! Több hangkártyát eleve csak akkor tegyünk a gépbe, ha valami miatt nagyon kell, mert inkább csak poénkodni lehet a sok hangkártyával, érdemi munkánkat a legtöbbször csak akadályozza.
• Ha azt szeretnénk, hogy "belső midink" szépen szóljon, válasszunk erre alkalmas kártyát! Eleve, a hangkártya kiválasztásánál mindig nagy gonddal járjunk el, de erről külön lehetne nagyon sokat beszélni.
• Komoly midis munkát reménytelen dolog olyan gépen végezni, aminek a Windows-a buggyant. Vagyis, ne legyen ezer féle föl-le installált program kallódó maradványokkal, próbaképpen felrakott drájver hegyekkel, ki tudja, mire való fájlokkal! A regisztrációs fájlok tisztasága nagyon meghálálja magát. Aki tapasztalt felhasználó, a Regedittel, illetve ennél okosabb közkézen forgó programokkal az adott gépen elég jól kézben tudja tartani ezt a kérdést. Ha viszont nem akarunk erre a nagyon ingoványos területre tévedni, akkor a legtisztább dolog a "Format C: /S", majd egy szép, görcstelen Windows feltelepítése. Op. rendszerünkre ezután is vigyázzunk, vagyis ne rakjunk fel minden szükségtelen marhaságot zenei gépünkre, még akkor sem, hogyha tudjuk, hogy korrekt "Uninstall" tartozik a feltelepített alkalmazáshoz.
• Ne futtassunk rezidens programokat! Kapcsoljunk ki minden felesleges dolgot, ami ott motoszkál működő Windows-unk alatt! Néhány tipp:

             - Képernyővédő

            - Time scheduling

            - Vírusvédelem

            - Scanner figyelő

            - Hardver felügyelő program

            - CD meghajtók "auto run" funkciója

• Ezeken kívül még egy csomó ilyen program létezik. Félreértés ne essék, ezek jó része fontos program. Nem az alkalmazások kidobásáról van szó, hanem aról, hogy rezidens használat helyett a szükséges esetekben kézzel futtasuk inkább őket, és akkor biztosan nem okoznak galibát. Nagy teljesítményű gépeken egy-két rezidens dolog elfér, de ha midink esetleg nem lenne stabil, hanem véletlenszerű ingadozásokat produkál, akkor gondoljunk kis rezidens programjainkra. Néha nem is tudjuk, hogy mi minden ketyeg Windows-unk mélyebb rétegeiben. A "Kellékek--> Rendszereszközök-->Rendszerinformáció" program kiírja nekünk, hogy adott pillanatban milyen futó programok és rezidens ügyek terhelik a rendszert.
• Apró, de nagyon fontos tétel az a kábel, amivel PC-nk hangkártyájának midi portját összekötjük a külső midi eszközökkel. Rengeteg olyan gyártmány van forgalomban, amelyik csak megjelenésében hasonlít a megfelelő kábelre. Az igazi kábel feje optocsatolót és még más elektronikai alkatrészeket is tartalmaz. Sok kábelből ezek egy részét kispórolták, illetve nem megefelelő értékűeket raktak beléjük. A PC-hez használható Midi kábel tudnivalóiról itt találhattok további infókat. Midi interfészeknél is ügyeljünk szabványos kábelek alkalmazására. A sokak által midi kábel helyett használt sztereo tuchel-tuchel átjátszó kábelen ugyan elmegy a midi, de okozhat földhurkot, ami búgásban, esetleg gerjedésben nyilvánulhat meg. Nagyon szerencsétlen esetben meghibásodásokat is okozhat az ilyen kábel, mivel bizonyos régebbi hangszerekben a midire használt 2 éren kívül más csatlakozópontokat is bekötöttek az aljzatban.

4.3. Hangfelvétel

Az eddigiek alapján nem nehéz megjósolni, hogy az audio alkalmazások állítják a PC-nket a legnehezebb feladat elé. Nem foglalkozunk most a video editor ügyekkel, mert az ismét egy külön terület, amibe nem akarunk belekotyogni.

Persze, az audio alkalmazások sem egységesek. Mi most a kérdést elsősorban hardver és szoftver oldalról járjuk körül, nem foglalkozunk tehát az egyes programok használhatóságával és funkcionalitásával, hibáival, előnyeivel, stb, kizárólag arra figyelünk, hogy a gép kialakítása és a konfigurálás során mi mindenre kell(ene) figyelnünk.

Az audio alkalmazások közül a leggázosabbakat, vagyis a többsávos audio felvevő és egyben midi szekvencer programokat fogjuk megfigyelni. A következő részben egy ilyen "audio PC"-nek a sajátos igényeivel foglalkozunk.

Vissza a PCMjúzik kezdőoldalra

Vissza a Zenei PC konfigurációk oldalára