MidiTom írta:
Nekem mindig is rejtély volt az Alesis piaci politikája. A 90-es években is, a Numark korszakban is, meg most is.
Azt hiszem, fő kiindulási alapjuk az, hogy a piac 1%-át megtestesítő "futottak még" kategóriájú régiók (mondjuk Kelet-Európa meg egyéb lepsztult helyek) marketingjébe ne túl sokat invesztáljanak. Viszont a képviseleteikkel szemben nagyon komoly elvárásokat támasztanak. Ez persze nem scak az ALesisre jellemző.
A séma nagyjából a következő. Odamegy a magyar disztribútor a gyártóhoz mondjuk Frankfurtban. Szóvá teszi, hogy a németeknél vagy az angoloknál vagy az USA-ban miért olyan olcsó a termék, amit ő kénytelen Magyarországon nagyon drágán forgalmazni, mivelhogy baromi drágán is kapja. Erre azonnal ott a válasz (Powerpoint vagy Excel formátumban):
-Nézd már meg, hogy mennyit vásároltok ti, és mennyit ők! Ha ti is akkora tételeket vesztek, akkor nektek is adunk rá nagyon olcsó árakat!
Igenám, de a magyar piac soha nem fog annyi hangszert felvenni, mint mondjuk a német. Ha meg drága a hangszer, pláne nem! Ezeket az összefüggéseket látszólag nagyon jól megértik a távolkeleti marketingesek, de csak jellegzetes mosollyal reagálnak rájuk.
OFF, de valahogy idetartozik a Kurzweil kérdés is. A Kurzweil termékeket egy darabig mindenhol nagyjából azonos áron lehetett beszerezni. Aztán úgy esett, hogy Európában számos termék jóval olcsóbb volt, mint az USA-ban. Az amerikai kereskedők habzó szájjal rázták az öklüket, és a helyzet megfordult. Most ott olcsóbb minden.
Azt hiszem, fő kiindulási alapjuk az, hogy a piac 1%-át megtestesítő "futottak még" kategóriájú régiók (mondjuk Kelet-Európa meg egyéb lepsztult helyek) marketingjébe ne túl sokat invesztáljanak. Viszont a képviseleteikkel szemben nagyon komoly elvárásokat támasztanak. Ez persze nem scak az ALesisre jellemző.
A séma nagyjából a következő. Odamegy a magyar disztribútor a gyártóhoz mondjuk Frankfurtban. Szóvá teszi, hogy a németeknél vagy az angoloknál vagy az USA-ban miért olyan olcsó a termék, amit ő kénytelen Magyarországon nagyon drágán forgalmazni, mivelhogy baromi drágán is kapja. Erre azonnal ott a válasz (Powerpoint vagy Excel formátumban):
-Nézd már meg, hogy mennyit vásároltok ti, és mennyit ők! Ha ti is akkora tételeket vesztek, akkor nektek is adunk rá nagyon olcsó árakat!
Igenám, de a magyar piac soha nem fog annyi hangszert felvenni, mint mondjuk a német. Ha meg drága a hangszer, pláne nem! Ezeket az összefüggéseket látszólag nagyon jól megértik a távolkeleti marketingesek, de csak jellegzetes mosollyal reagálnak rájuk.
OFF, de valahogy idetartozik a Kurzweil kérdés is. A Kurzweil termékeket egy darabig mindenhol nagyjából azonos áron lehetett beszerezni. Aztán úgy esett, hogy Európában számos termék jóval olcsóbb volt, mint az USA-ban. Az amerikai kereskedők habzó szájjal rázták az öklüket, és a helyzet megfordult. Most ott olcsóbb minden.
És ezzel csak azt érik el, hogy aki teheti megveszi a németeknél, ittottamott, miután mégkevesebb fogy itthon, minekutána mégkevésbe fognak lemenni az árak. Áhh... sehogysenem jó ez így.
